Gyulán termelt alapanyagok felhasználásával, gyulai szakemberek irányításával készült el a közelmúltban az ország első biosöre. A nedű legfőbb összetevője egy ősi búzafaj, az alakor, amelyet már a Termékeny Félholdon is termesztettek több mint tízezer esztendővel ezelőtt.

Az alakor, amiről a biosört is elneveztük, egy ősi búzafajta — nyilatkozta lapunknak Várhelyi Zoltán, a Körös-Maros Biofarm Kft. fejlesztési igazgatója, projektvezető. Mint elmondta, az említett gabonát Martonvásáron, az MTA Agrártudományi Központjában nemesítették, majd többéves kísérleti munka után Gyulaváriban kezdték meg termesztését a cég öko-földterületein, kemény, kötött öntéstalajokon. Itt egyébként az adottságok miatt jó néhány növény gazdaságos termesztése szinte lehetetlen, az alakorral azonban évről évre jobb eredményeket érnek el, így vetésterületének nagysága idén már eléri az 50 hektárt.

Az alakor önálló gabonafaj. E növény beltartalmi értékei több szempontból is lényegesen kedvezőbbek, mint a nagyobb hozamú, modern búzafajtáké — ecsetelte a szakember. — Vitamin-, mikro- és makroelem tartalma többszöröse a jelenlegi búzaféleségeknek. Emellett a klasszikus búza- és egyéb kalászos gabonabetegségek nagy részével szemben ellenálló, így ideálisan termeszthető bio körülmények között is. Nitrogénszegény területen érzi jól magát. Mivel másfél méteresre is megnő, egy nagyobb vihar megdöntheti, ezt ugyanakkor ellensúlyozni lehet a virágzást megelőző kaszálással vagy akár legeltetéssel is, melyet követően ismét kalászt hoz és terem e különleges gabona.

Mint megtudtuk, az eredeti terv az volt, hogy egészségvédő hatású élelmiszereket készítenek a különleges gabonából.
— Jó néhány éve baráti beszélgetést folytattunk dr. Kovács Gézával, a Martonvásári Kutatóintézet alternatív gabonákkal és organikus nemesítéssel foglalkozó osztályának szakmai vezetőjével, aki azóta már sajnos elhunyt. Ezen a kötetlen eszmecserén született meg az alakorból készült biosör ötlete — fogalmazott Várhelyi Zoltán.

A felvázolt elképzelés szerint az alternatív gabonából olyan termék születhet, ami egyedülálló beltartalmi értékekkel és ízvilággal rendelkezik, valamint országosan elérhetővé tehető.
— Emellett az is fontos volt, hogy a sörben egészvédelmi hatású komponenseket tudjunk felhalmozni, illetve, hogy a biotermékek páratlan gazdagságát széles körben bemutathassuk — folytatta Várhelyi Zoltán.

Bár ismereteink szerint a sumérok már több mint 6000 éve főztek alakorból sört, recept nem létezett arra, hogy milyen módszerrel lehet az ősi gabonafajtából modern, a jelenlegi fogyasztói elvárásoknak is megfelelő, minőségi terméket előállítani, éppen ezért először partnereket kerestek a projekthez.

Első kérésükre a kezdeményezés mellé állt a Budapesti Corvinus Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszéke, a termesztési és gyártási eljárást szigorúan felügyelő Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., és persze sörfőzdére is szükség volt. A kutatás-fejlesztési program megvalósításához jelentős külső forrásra volt szükség, melyhez a konzorcium a 2008-as Nemzeti Technológiai Programból nyert támogatást.

Az együttműködésnek köszönhetően elkészült az első magyar alakor-biosör, amelyet 2013 márciusában egy orgoványi sörfőzdében főztek meg – akkor még  - piackutatási és minőségvizsgálati céllal. A receptúra folyamatos finomítását követően az áttörés tavaly év végén következett be, amikor megkezdethették az értékesítést is.

( Forrás: BEOL )